Porszórás

A szinterezés az ipari felületmegmunkálási folyamatok egy komplett csoportja, melyek során valamely anyagot finom por formájában hőhatásnak tesznek ki, melynek hatására az adott anyag kémiai szerkezete megváltozik, molekulái között új kötések alakulnak ki, így egy stabil, hálószerű szerkezet (filmréteg) jön létre. Ezen a folyamatAon alapuló eljárást használnak pl. a kerámia- és ékszeriparban is.

Azt a megmunkálási módszert nevezzük így, amely során a műanyag alapú festéket száraz por formájában visszük fel a festendő felületre, majd beégetjük, azaz hőhatásnak tesszük ki. Az anyag olvadáspontig melegítve a por alapú festék megolvad, majd felveszi a térhálós szerkezetet a festendő felületen, így egy egyenletes, vékony lakkréteget alkot rajta.

A porfestés az egyik legfiatalabb felületvédelmi eljárás, a porfestő pisztolyos módszert 1958-ban találta fel Harold Ransburg, és a módszer népszerűsége azóta is töretlen.

Az elektrosztatikus festés

Az elektrosztatikus festés során a por állagú festék részecskékéit elektromos töltéssel látjuk el, melyet a vezetőképes, szintén elektrosztatikus töltéssel ellátott fém felület a festési eljárás során magához vonz. A kemencében történő beégetés folyamán a felületre tapadt porfesték térhálósodik, így egy rendkívül tartós, hőálló, rugalmas és homogén felületi bevonatot kapunk.

Az elektrosztatikus festési folyamat a felület tisztításával és előkezelésével kezdődik, amely mechanikus és vegyi eljárással is történhet. Ezt követi maga a porfestés fázisa.

A szinterezés - porszórás módszere számos előnnyel rendelkezik a hagyományos, oldószeres festékkel történő kezeléssel szemben:

• környezetbarátabb megoldás
• gazdaságos festést tesz lehetővé
• gyors és termelékeny
• esztétikus megoldás
• tartós, hőálló

Hogyan működik a porszórás?

A porszórásos festést mindig a kezelendő felület tisztítása, zsírtalanítása és megfelelő előkezelése előzi meg. A szennyezett vagy nem tökéletesen egyenletes felület nem kedvez a porfesték megtapadásának, így a festendő felületek mechanikai és kémiai úton történő előkezelésen is átesnek. Ez általában homokfúvással és ún. foszfátozással vagy kromátozással történik. Utóbbi eljárásokkal növeljük a kezelendő felület tapadóképességét.

Ez után maga az elektrosztatikus festés következik, melynek első lépése, hogy a porfestéket, valamint a kezelendő munkadarabot egymással ellentétes elektrosztatikus töltéssel látjuk el, ezáltal biztosítva, hogy a kétféle anyag vonzza egymást.

RAL színskála

A porfesték egy polimer műanyag alapú, por állagú színezőanyag. Anyaga lehet:

• poliészter
• poliuretán
• epoxí-poliészter
• fúziós kötésű epoxi és akril

Ezt követően elektrosztatikus szórópisztollyal vagy porszóró berendezéssel a festendő felületre juttatjuk a polarizált festékanyagot, amely az elektrosztatikus vonzás miatt rátapad a munkadarabra, körbevéve azt. Itt még könnyedén korrigálhatjuk az esetleges hibákat és anyagpazarlástól sem kell tartanunk, hiszen a visszanyert porfesték 100%-ban újrafelhasználható. (bár ez a visszanyert porfesték már tartalmazhat szennyező anyagokat is, így ezzel óvatosan).